Her Story: Judy Chicago

Művészeti könyvek a Közkincs Könyvtárban

Művészeti kutatóknak, művészetre fogékony ínyenceknek, és azoknak a tájékozódásra vágyó érdeklődőknek is szeretnénk művészeti könyveket ajánlani, akiknek már feltűnt, hogy művészettörténeti és kulturális képzeteinket messzemenően férfialkotók határozzák meg. A her-story kevéssé ismert hazánkban (is) az art his-story mellett. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni angol nyelvű, gazdagon illusztrált művészeti albumokkal, művészeti életrajzi könyvekkel, feminista művészetelméleti szakirodalmi könyvekkel és antológiákkal.

Virginia Woolf Saját szoba (A Room of One’s Own) című 1929-ben publikált, magyarul legutóbb az Európa Kiadó által 2017-ben kiadott könyvében olvashatunk arról, mi kell ahhoz, hogy egy nő autonóm alkotóként élhesse le az életét.  Linda Nochlin 1971-ben írt, feminista körökben híres esszéjében felteszi újra a kérdést: „Miért nincsenek híres női művészek?” („Why  Have There Been No Great Women Artists?”). A Közkincs Könyvtárban található művészeti könyvekből szemezgetve ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához kerülhetünk közelebb, és gondolhatjuk tovább a kulturális emancipáció lehetőségeit. Ennek támogatására szeretném felhívni néhány radikálisan gondolkodó művészre és a hozzájuk kapcsolódó könyvekre a figyelmet, amit a Könyvtárba látogatva némi létrára mászás után személyesen is átlapozhattok.

Judy Chicago (született Judith Sylvia Cohen, 1939)

judy chicagoNégy könyvet találhatunk a Közkincs Könyvtárban, amiből hármat ő maga írt, ebből egyik saját önéletrajza. Feminista művész, művészetpedagógus és író, aki a feminizmus második hullámában lépett elő születéssel, teremtéssel, és a női testtel kapcsolatos tabuk lerombolását célzó művekkel. Műveit gazdag színvilág, a törzsi művészetet idéző női alakok megjelenítése, és a pop art stílusjegyei egyszerre jellemzik. Sokféle technikában virtuóz, festményekkel, hímzésekkel, kerámia művekkel találkozhatunk az életművében, az installálás fontossága is hangsúlyos.

jchicagodinnerparty
The Dinner Party, 1974-1979

Legismertebb műve, a Vacsora est (The Dinner Party, 1974-79), ami az Elizabeth A. Sackler Feminista Művészeti Központban, a Brooklyn-i Múzeum állandó kiállításán 2007 óta megtekinthető. A mű elkészülte és végleges helyére kerülése közötti időszak izgalmas részletei jól példázzák a mű által kibontakozó társadalmi vitákat.  A háromszögben elhelyezett asztalokon 39 teríték található, a legtöbbjük vulva alakzattal, 3 arccal díszített, és mindegyik egy-egy mitikus és történelmi női alaknak címzett. Az asztalok közötti háromszög alakú padlón (Heritage Floor) további 999 nő neve olvasható. A férfi háborúshősökkel, politikai vezetőkkel, vallási vezetőkkel teli emlékműkultúrában váratlan és történelmi jelentőségű ez a mű, amit felháborodás fogadott, és rengeteg kritika ért. Chicago még 2017-ben is reflektált ezekre, amikor ezt nyilatkozta a New York Review of Books oldalán: „Ez a mű egy hatalmas lépés ahhoz, hogy az identitás összetettségét kezdjük megérteni… Abban az időben, amikor a Dinner Party-n dolgoztam, az 1970-es évek közepén, keveset, vagy egyáltalán semmit nem tudtunk ezekről a nőkről. Az uralkodó nézet az volt, hogy a nőknek nincs történelmük. Fontos tudni, hogy a kutatásainkat akkor végeztük, amikor még nem volt számítógép, internet, vagy Google kereső.”

women's house
Judy a Dinner Party stúdióban beszél, 1978

Judy Chicago szintén progresszív művészetpedagógiai munkáját 1970-ben a Fresno State College-ban kezdte, ahol először vehette kezdetét az általa kidolgozott feminista művészeti program. Ennek folytatása volt a Womanhouse Miriam Schapiro-val, aminek célja az alkotók identitásának újraépítése, a társadalmilag konstruált nem problémáinak felismerése és kritikája által. Ezeket a problémákat energiaforrásként használták művek alkotásához, és nőként megélt tapasztalataik közösségben zajló feldolgozásához.

A 79 éves, ma is aktív művész az utóbbi évtizedekben családi gyökereihez is kapcsolódó témákat dolgoz fel. A Holocaust tragédiáján keresztül foglalkozik az áldozattá tevés, az elnyomás, az igazságtalanság és emberi brutalitás jelenségeivel, az identitáspolitikai kérdéseket történelmi szemszögből vizsgálva.

Érdemes időt szánni ezekre a könyvekre!

A feminista szövegeket nemcsak a nőknek írják! Feminist texts are not just for feminists! (English below)

A cikk a nemzetközi sajtóban jelent meg, önkénteseink ajánlották:

https://www.theguardian.com/world/2018/oct/02/how-to-be-good-man-me-too-month-reading-feminist-classics

Egy svéd professzor vette a fáradtságot, és elolvasott 13 könyvet jelentős feminista szerzőktől, többek között Beauvoirtól, Hookstól és Adichietől. A cikkben összefoglalt tanulságok sokak számára jelenthetnek újdonságot, és azt reméljük, hogy más férfiakat is motiválni fognak arra, hogy foglalkozzanak a nők által a mindennapokban megélt tapasztalatokkal. A pozíciójából fakadó előnyöket a professzor fel tudta használni arra, hogy hangot adjon ezeknek a nőknek: a harcaiknak, az akadémiai munkásságuknak és az aktivizmusuknak. A könyvek nagy részét megtaláljátok a könyvtárban, mindenkit várunk, olvassátok őket!

 

Részlet a cikkből:

“Fájdalmas volt hallgatni ezeket a történeteket a rendszerszintű szexuális zaklatásról, amelyek a #metoo kapcsán jöttek a felszínre az elmúlt időszakban. Azonban tanultam is belőlük, mivel kényszerítettek arra, hogy meglássak olyan dolgokat, amiket eddig nem vettem észre. Ezelőtt is tudtam, hogy a szexuális erőszak egy elterjedt jelenség, de azt nem, hogy ennyire. Azt is tudtam, hogy mennyiszer az áldozatot hibáztatják, de ennyire konkrétan és sokkolóan nyilvánvaló módon nem láttam soha.

 

Későn jöttem rá ezekre a dolgokra, és az év során sok, régóta megválaszolásra váró kérdés merült fel bennem: hogy tudják a férfiak kimutatni szolidaritásukat a nők iránt, és mit tehetünk a toxikus maszkulinitás kultúrája ellen, hogyan kezdhetünk önvizsgálatot?”

 

Feminist texts are not just for feminists!

This article is from the international press recommended by our staff and volunteers:

https://www.theguardian.com/world/2018/oct/02/how-to-be-good-man-me-too-month-reading-feminist-classics

This Swedish professor decided to take the time to read 13 of the most influential feminist writers including DeBeauvoir, hooks and Adichie. What he learned and relates here will be eye-opening for many. We hope that the perspective he brings helps lead other men to educate themselves about women’s real-life experiences. Also, importantly, he is using his position to give these women voice and credit for their struggles, scholarship and activism. Most of these texts are available at the library, feel free to stop by to open one, or all of them!

 

Here’s an excerpt from the article:

“It has been painful to listen to the stories of systematic sexual abuse that have emerged as a result of the #MeToo movement, and also an education; it has forced me to see things I had failed to see in the past. Before, I knew sexual assaults were endemic, but I didn’t realise they were this endemic. I also understood that the blame is often put on the victim. But I had never really seen this, not in such a concrete and shockingly visible way.

 

“It has been a late awakening and, over the course of the year, a couple of overdue questions emerged: what can men do to show solidarity with women, and what can we do to address a culture of toxic masculinity and begin examining ourselves?”

 

13 feminist classics

A Vindication of the Rights of Woman by Mary Wollstonecraft, 1792
The Second Sex, Simone de Beauvoir, 1949
The Feminine Mystique, Betty Friedan, 1963
The Female Eunuch, Germaine Greer, 1970
Woman Hating, Andrea Dworkin, 1974
Women, Race and Class, Angela Davis, 1981
Sister Outsider, Audre Lorde, 1984
Gender Trouble, Judith Butler, 1990
Feminism Is for Everybody, bell hooks, 2000
Lean In, Sheryl Sandberg, 2013
Men Explain Things to Me, Rebecca Solnit, 2014
Bad Feminist, Roxane Gay, 2014
We Should All Be Feminists, Chimamanda Ngozi Adichie, 2014.

 

Gender Studies ‘Banned’ in Hungary

Now, more than ever, it is vitally important to arm ourselves with knowledge against those wishing to keep us in ignorance. As the Hungarian state issues increasingly more restrictive orders to prevent the formal study of gender in educational institutions and even simple lectures including mention of gender roles, we step up our efforts to bring attention to this essential social fact.

This library and the organizations and community it is home to recognize the vital importance of the study of gender. Erasing facts, dismissing science as ideology, ignoring any perspective which does not support your own- these are desperate and despotic actions. Gender studies threatens Fidesz’ Christian-value-based vision for the future- a future that returns us right back to the past!

Although many see gender as a study of how people are different, this science is also a celebration of the basic humanity that we all share. It gives us insight into our own collective and personal identities and capacities, as well as freeing us from the forced binary which is the root of so much oppression and violence.

We are working hard to make this library a functional and open space for gathering knowledge and people together in solidarity in the pursuit of a society based on self-knowledge, liberty and humanity. In this climate of repression, where the government doesn’t want people to even think about gender and the order it imposes on society, the library is home to programs aiming to keep the flame of critical thinking and community education alight. The books show alternative, critical views on social structures including gender, race and class. The point of the library is to stimulate thought, ideas and action to further the progress of society. We will continue to play host to individuals and groups who want to know the facts and theories about gender and social structures despite the intimidation tactics of the state, we will not self-sensor, we will keep the conversation going.

Books are weapons of knowledge, come arm yourself!

 

 

*This segment presents the point of view of a foreigner living in Budapest and as such will mainly be of interest to those not already familiar with the current state of intellectual and political activity in Hungary.