Her Story: Judy Chicago

Művészeti könyvek a Közkincs Könyvtárban

Művészeti kutatóknak, művészetre fogékony ínyenceknek, és azoknak a tájékozódásra vágyó érdeklődőknek is szeretnénk művészeti könyveket ajánlani, akiknek már feltűnt, hogy művészettörténeti és kulturális képzeteinket messzemenően férfialkotók határozzák meg. A her-story kevéssé ismert hazánkban (is) az art his-story mellett. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni angol nyelvű, gazdagon illusztrált művészeti albumokkal, művészeti életrajzi könyvekkel, feminista művészetelméleti szakirodalmi könyvekkel és antológiákkal.

Virginia Woolf Saját szoba (A Room of One’s Own) című 1929-ben publikált, magyarul legutóbb az Európa Kiadó által 2017-ben kiadott könyvében olvashatunk arról, mi kell ahhoz, hogy egy nő autonóm alkotóként élhesse le az életét.  Linda Nochlin 1971-ben írt, feminista körökben híres esszéjében felteszi újra a kérdést: „Miért nincsenek híres női művészek?” („Why  Have There Been No Great Women Artists?”). A Közkincs Könyvtárban található művészeti könyvekből szemezgetve ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához kerülhetünk közelebb, és gondolhatjuk tovább a kulturális emancipáció lehetőségeit. Ennek támogatására szeretném felhívni néhány radikálisan gondolkodó művészre és a hozzájuk kapcsolódó könyvekre a figyelmet, amit a Könyvtárba látogatva némi létrára mászás után személyesen is átlapozhattok.

Judy Chicago (született Judith Sylvia Cohen, 1939)

judy chicagoNégy könyvet találhatunk a Közkincs Könyvtárban, amiből hármat ő maga írt, ebből egyik saját önéletrajza. Feminista művész, művészetpedagógus és író, aki a feminizmus második hullámában lépett elő születéssel, teremtéssel, és a női testtel kapcsolatos tabuk lerombolását célzó művekkel. Műveit gazdag színvilág, a törzsi művészetet idéző női alakok megjelenítése, és a pop art stílusjegyei egyszerre jellemzik. Sokféle technikában virtuóz, festményekkel, hímzésekkel, kerámia művekkel találkozhatunk az életművében, az installálás fontossága is hangsúlyos.

jchicagodinnerparty
The Dinner Party, 1974-1979

Legismertebb műve, a Vacsora est (The Dinner Party, 1974-79), ami az Elizabeth A. Sackler Feminista Művészeti Központban, a Brooklyn-i Múzeum állandó kiállításán 2007 óta megtekinthető. A mű elkészülte és végleges helyére kerülése közötti időszak izgalmas részletei jól példázzák a mű által kibontakozó társadalmi vitákat.  A háromszögben elhelyezett asztalokon 39 teríték található, a legtöbbjük vulva alakzattal, 3 arccal díszített, és mindegyik egy-egy mitikus és történelmi női alaknak címzett. Az asztalok közötti háromszög alakú padlón (Heritage Floor) további 999 nő neve olvasható. A férfi háborúshősökkel, politikai vezetőkkel, vallási vezetőkkel teli emlékműkultúrában váratlan és történelmi jelentőségű ez a mű, amit felháborodás fogadott, és rengeteg kritika ért. Chicago még 2017-ben is reflektált ezekre, amikor ezt nyilatkozta a New York Review of Books oldalán: „Ez a mű egy hatalmas lépés ahhoz, hogy az identitás összetettségét kezdjük megérteni… Abban az időben, amikor a Dinner Party-n dolgoztam, az 1970-es évek közepén, keveset, vagy egyáltalán semmit nem tudtunk ezekről a nőkről. Az uralkodó nézet az volt, hogy a nőknek nincs történelmük. Fontos tudni, hogy a kutatásainkat akkor végeztük, amikor még nem volt számítógép, internet, vagy Google kereső.”

women's house
Judy a Dinner Party stúdióban beszél, 1978

Judy Chicago szintén progresszív művészetpedagógiai munkáját 1970-ben a Fresno State College-ban kezdte, ahol először vehette kezdetét az általa kidolgozott feminista művészeti program. Ennek folytatása volt a Womanhouse Miriam Schapiro-val, aminek célja az alkotók identitásának újraépítése, a társadalmilag konstruált nem problémáinak felismerése és kritikája által. Ezeket a problémákat energiaforrásként használták művek alkotásához, és nőként megélt tapasztalataik közösségben zajló feldolgozásához.

A 79 éves, ma is aktív művész az utóbbi évtizedekben családi gyökereihez is kapcsolódó témákat dolgoz fel. A Holocaust tragédiáján keresztül foglalkozik az áldozattá tevés, az elnyomás, az igazságtalanság és emberi brutalitás jelenségeivel, az identitáspolitikai kérdéseket történelmi szemszögből vizsgálva.

Érdemes időt szánni ezekre a könyvekre!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s